A forradalom és szabadságharc kitörésére emlékeztünk

2017. március 15-én, 13 órakor a Demokratikus Koalíció megemlékezést tartott Zalaegerszegen, az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc kitörésének 169. évfordulója alkalmából.

A megemlékezésen a DK helyi tagjai mellett részt vett Nagy Zoltán megyei önkormányzati képviselő, valamint több helyi párttársával jelen volt Horváth Jácint nagykanizsai önkormányzati képviselő.

A Himnusz után Keresztes Csaba választókerületi elnök mondott beszédet, amely után Nagy Zoltánnal és Horváth Jácinttal koszorúztak. Ezután a nagykanizsai DK szervezet is koszorút helyezett el.
A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.

Köszönjük mindenkinek a részvételt!

Keresztes Csaba választókerületi elnök beszéde az ünnepi megemlékezésen:

Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc kitörésének 169. évfordulója alkalmából!

Köszöntöm Horváth Jácintot, Nagykanizsa MJV önkormányzati képviselőjét, a DK nagykanizsai választókerületi elnökét
és Nagy Zoltánt, a megyei közgyűlés DK-s képviselőjét.
Köszöntöm a Demokratikus Koalíció zalai tagjait és támogatóit és minden kedves érdeklődőt!

Engedjék meg, hogy egy személyes emléket megosszak Önökkel.

A Március 15-ei nemzeti ünnepről egy 15-20 éves emlék jut eszembe. Alsó tagozatos voltam a Pais iskolában. Az ünnepségen megtelt a tornaterem az iskola diákjaival és tanáraival.
Mindenkin kokárda volt, nemzeti színekkel. Igen, akkor a piros-fehér-zöld színeket nemzeti színeknek, a zászlót és a piros-fehér-zöld szalagokat nemzeti színűeknek hívtuk. Akkor még ez a szó felemeléssel töltött el. Ma már a dohánybolt is lehet nemzeti. Egy nemzet voltunk, egy volt a hazánk, a múltunk, a jelenünk és a jövőnk. Lehet, hogy csak gyerekként láttam így, de szeretném ha ez a gyerekkori világ újra megvalósulna.

Van egy másik emlékem is pár évvel későbbről, szintén ugyanabban, a sokkal szebb és dicsőbb napokat is megélt intézmény falai között.
2002-ben, március 15-e után jó pár nappal, talán több héttel is láttam egy kabátban ebédelő hölgyet az ebédlőben (ő egyébként nem iskolai alkalmazott volt). A kabátján hatalmas kokárdát viselt. Nem értettem, azt gondoltam, hogy csak ott felejtette, véletlenül.
Aztán később világossá vált számomra, hogy ott, akkor az a hölgy részese volt az egyik nemzeti jelképünk, a magyar szabadság jelképének elrablási kísérletében, a közös múlt, jelen és jövő meggyalázásában.

Ma, mi itt mindannyian büszkén és reményekkel telve viseljük kokárdánkat.

Tudjuk, hogy azok, akik akkor megpróbálták elvenni tőlünk,
• ma nem a szabadság, hanem a zsarnokság oldalán állnak
• nem bátrak, hanem gyávák
• hiába ünneplik a szabad sajtó napját, ha közben minden nap azon dolgoznak, hogy hatalmuk alá vonják a teljes médiát

A múlt sérelmeire nem, csak a múlt dicsőségeire építhetünk sikeres jövőt, természetesen a jelen erőfeszítéseivel.

Az 1992-es kiadású, A szabadságharc zalai honvédei című könyv az alábbiakban írja le ’48 jelentőségét:
„AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÖRÖKÖS, KITÖRÖLHETETLEN RÉSZE NEMZETI KÖZGONDOLKODÁSUNKNAK. A NAGY SORSFORDULÓ A SZABADSÁGOT, A HALADÁST, A DEMOKRÁCIÁT, VAGYIS A LEGTISZTÁBB NEMZETI, EGYBEN PEDIG A LEGEGYETEMESEBB EMBERI ÉRTÉKEKET JELKÉPEZI SZÁMUNKRA.”
Szabadság, haladás, demokrácia!

1848 tavaszán a márciusi ifjak „Mit kíván a magyar nemzet” kérdésére Jókai megfogalmazásában válaszoltak, így született meg a 12 pont.

• Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
• Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
• Évenkinti országgyülést Pesten.
• Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
• Nemzeti őrsereg.
• Közös teherviselés.
• Urbéri viszonyok megszüntetése.
• Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
• Nemzeti Bank.
• A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
• A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
• Unio.

Arra pedig, hogy mit kíván a magyar nemzet ma, 169 évvel a márciusi ifjak után, Bródy János közkedvelt dalának refrénje felel: „Lesz még egyszer szép a világ, lesz még Magyar Köztársaság!”

Igen, a magyar nemzet ma köztársaságot kíván, és igen, lesz is Magyar Köztársaság.

Azon a napon lesz újra Magyar Köztársaság, amikor teljesül a márciusi ifjúság követelése:

  • amikor a sajtó újra szabad, független és sokszínű lesz
  • amikor felelős és felelősséget vállaló kormányunk lesz
  • amikor az országgyűlés ellenőrzi a kormányt és az nem a kormányzati önkény legitimálására szolgál majd
  • amikor mindenki jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően járul hozzá a közterhekhez
  • amikor megszűnik az éhbérért végzett kényszermunka és robot
  • amikor újra függetlenné válik az igazságszolgáltatás
  • amikor újra függetlenné válik a Magyar Nemzeti Bank
  • amikor a Magyar Köztársaság az európai demokráciák népes családjának megbecsült tagja lesz, mert eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyekkel az Európai Unió befogadta

Kedves Barátaim!

A márciusi ifjak, Petőfi és társai példát mutattak számunkra hazaszeretetből, szabadságszeretetből és bátorságból.
Büszkék vagyunk rájuk és köszönettel tartozunk nekik.

Köszönettel tartozunk annak a körülbelül 10 000 tisztnek, akik a szabadságharchoz végsőkig hűek maradtak.

Ebből a 10 000 főből a korabeli Zala megye területéről származott:
• 1 tábornok
• 1 ezredes
• 4 alezredes
• 9 őrnagy
• 2 címzetes őrnagy
• 37 százados
• valamint — nem végleges adatok szerint — 88 főhadnagy és hadnagy.

Köszönjük!

Éjen a magyar szabadság, éljen a haza!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s